Az Új Liszt-Összkiadás 16. pótkötete szabad feldolgozásokat és technikai gyakorlatokat tartalmaz. A főrészben három feldolgozás korai változatai kaptak helyet. Az első egy Schlegel-versre komponált Schubert-dal, a Die Rose átiratának első változata és köztes változata. Berlioz Harold-szimfóniája 2. tételének átdolgozása szintén irodalmi inspirációs forrásból táplálkozik: Lord Byron (1788-1824) elbeszélő költeménye, a Childe Harold zarándokútja Lisztnek és Berlioznak közös olvasmányélménye volt. Az alvajáró című Bellini-opera témáira írt fantázia (melynek kötetünk az 1842-ből származó első és a következő évtized folyamán elkészült második változatát közli) zenetörténeti jelentőséggel bír, ugyanis az ezen (és más operafantáziákon) végzett munka során bontakozott ki Liszt előtt egy új fantáziakoncepció, amely a korábbiaknál összetettebb és koncentráltabb fantáziákban öltött testet.