A 20. század egyik legnagyobb zongoraművészének portréját rajzolja meg ismert és eddig ismeretlen dokumentumok, Richter művésztársaival, családtagjaival, barátaival és ismerőseivel készített interjúk alapján a dán zeneszerző, a jüt konzervatórium professzora. Különös művészsorsot mutat be, akinek pályáját az orosz és szovjet történelem alakulása is befolyásolta, bár apolitikusnak mondta magát. Nagyon furcsa személyiség volt: igazi magányos farkas, zárkózott és rendkívül önkritikus ember, öntörvényű művész. A beszélgetések alapján a szerző olyan személyiségjegyeket és vonatkozásokat is kiderít, amelyekről a nagyközönségnek sejtelme sem lehetett.