E fagottra és zongorára átírt szonátát szerzője 1720 körül az Essercizi musici sorozat számára komponálta viola da gambára continuóval. A viola da gamba, mint régi tipusú vonós hangszer, ma ritkán hallható, ezért irodalmának szép és alkalmas darabjait indokolt megmenteni a gyakoribb előadás számára. A szonáta teljes viola da gamba-szólamának átvétele megoldhatatlan fúvóstechnikai nehézségeket támasztott volna, ezért egyes részleteit az átdolgozásban a kisérő zongora adja elő, szem előtt tartva, hogy amű és zenei formája lehetőleg ne csorbuljon. A mai közreadás követelményeire való tekintettel a művet több frazeálási és teljes dinamikai jelzéssel egészítettük ki. Oromszegi Ottó