Ligeti György, a 20. század második felének eredeti és nagyhatású zeneszerzője egy alkalommal így jellemezte alkotói útkeresését: "műről műre tapogatózom előre, különböző irányokban, mint egy vak a labirintusban."
Az a tizenkét tanulmány, amelyet kötetébe Dalos Anna napjaink meghatározó Kodály-kutatója összeválogatott, Kodály Zoltán és a történelem viszonyát vizsgálja, mégpedig lenyűgözően sokféle aspektusból.
A szerző, David Yearsley most új nézőpontból tekint hősnőjére, Anna Magdalenára: életét immár nem csupán a gondos családanya és a férjének mindig biztos családi hátteret nyújtó szerető feleség pozíciójából szemléli.
Brahmsnál dal és élet kapcsolata állandóan változik; ezért e könyv írójának kimondott szándéka szerint az életrajz és a művek elemzése nem fonódik szorosan össze. A középpontban nem pusztán az életrajz áll, hanem az élet és dalok egymásra hatása.
Ma már senki nem vonja kétségbe, hogy Dohnányi Ernő (1877–1960) Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett a 20. századi magyar zenetörténet egyik legjelentősebb alakja volt.
A kötetben helyet kapott tanulmányok több évnyi kutatómunka gyümölcsei. Megalkotásuk során mindannyian arra törekedtünk, hogy az általunk közöltekkel egyaránt szóljunk a témában járatlan érdeklődőkhöz és annak kutatóihoz.
A mesék a legnagyobb színészek tolmácsolásában hallhatók, úgy mint: Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva, Bitskey Tibor, Sinkó László, Básti Lajos, Darvas Iván, Horváth Sándor, Bikády György, Avar István