Ez a kötet újabb fontos lépés a Neue Liszt Ausgabe mint kritikai összkiadás szólózongora-sorozatának teljessé tétele felé: ennek a 12 koncertetűdnek a publikálásával a Transzcendes etűdök korábbi és technikailag nehezebb verziója 1911 óta először válik hozzáférhetővé az előadók és a kutatók számára. Az első Liszt-összkiadás köteteként megjelent 1911-es kiadással ellentétben az NLA közli néhány etűd szövegvariánsait, egy Fiszt-dúr albumlapot (facsimilében és modern átírásban is), amely a tervezett 13. etűd vázlatának tekinthető, valamint az úgynevezett Mazeppa és Ab irato etűd korábbi verzióját is. Helyet kapott a kötetben a rejtélyes albumlap, az úgynevezett 'Prélude omnitonique' és néhány hasonló albumlap is.