A brit-kanadai zenetörténész, Alan Walker neve jól ismert a hazai közönség előtt: háromkötetes Liszt-monográfiája magyar nyelven is hozzáféhető. Walker Liszt-kutatásai során bukkant rá Hans von Bülow-ra.
Eleven stílusban megírt esszéiben Alan Walker nemcsak a Liszt Ferenc-jelenséget vizsgálja, hanem a tizenkilencedik századi Európa zenei és kulturális életét is mélységében tárja elénk.
Wellmer (zene)esztétikai gondolkodására nagy hatást gyakorolt egykori tanára, Theodor W. Adorno. Adorno esztétikája egyszerre képezi Wellmer könyvének fontos inspirációját és kritikai tárgyát.
A zene bennünk van természettől fogva, olyannyira, hogy még ha akarnánk, se tudnák meglenni zene nélkül. A Tanítás a zenéről erre hivatkozva invitálja meg az olvasót az útra, melynek célja az antik görög zeneelmélet elsajátítása.
A furulya ma az egyik legnépszerűbb iskolai hangszer és ugyanakkor hivatásos zenészek hangszere is, amelyre a reneszánsztól napjainkig számos remekművet komponáltak.
A kötetben a dalok mellett azok általános néprajzi hátterét is megtalálhatjuk. Segítséget nyújt a hagyományőrző együtteseknek, iskoláknak, de a népdalok kedvelői és a téma iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják.
E történet középpontjában, a rendszerváltás kulisszái között, anya és fia nyomasztó kapcsolata áll.Ez a viszony paradigma jellegűnek tekintendő az emberi kapcsolatok elzüllésére egy olyan társadalomban, ahol az individuum folytonos erőszaknak van kitéve.
A zongora mellett Bartók Béla (1881-1945) különösen sokat komponált a korszak koncertéletében ugyancsak kiemelkedő szerepet játszó másik szólóhangszerre, a hegedűre.